Több mint tíz év alatt sem sikerült lezárni a büntetőeljárást abban a gyanú szerint gyémántos csalási ügyben, amelyben sok más rászedett befektető mellett egy 540 fős magyar Nógrád megyei falu is gyémántot vett, és jól ráfaragott. Az egész ügyben az a legelképesztőbb, hogy mintegy 800 ügyfél belement abba, hogy be sem vizsgáltathatta a nejlonba csomagolt gyémántot, amit háromszoros áron vett, sőt, később vissza is adta a cégnek.
Pár hete sokan felkapták a fejüket arra, hogy nem csak a brókerbotránnyal fürödtek be csúnyán az önkormányzatok, korábban volt olyan település, amely egy látványosan bizonytalan gyémántbefektetésre is hajlandó volt odaadni 20 millió forintot.
Nógrádmarcal ennyiért vett gyémántot a DT Diamond Részvénytársaságtól a kétezres évek elején. A konstrukció annyira gyanús volt, hogy utólag egészen érthetetlen, miért ment bele a település korábbi vezetése. A falu már futhat a pénze után, a gyémánt, amit jóval kevesebbet érhetett 20 milliónál, nincs náluk, az értékesítő céget pedig felszámolták.
A Blikk 2004 végén részletesen megírta, hogy a gyémántkereskedelemmel foglalkozó cég kiemelkedően magas hozamot ígért, ha valaki gyémántba fektette nála a pénzét. A lehetséges ügyfeleket általában levélben keresték meg. A cég a lap információi szerint azt állította, hogy a színes gyémánt értéke jelentősen emelkedni fog, így egy év után 21,6 százalék, két év után 51,2, három év után pedig 88,8 százalékos kamatot ígért a befektetésre.
Az ügyfelek az adásvételi szerződés megkötésekor csak egy lefóliázott, kis méretű gyémántot kaptak, a megállapodásban viszont az is szerepelt, hogy az ügyfél nem bonthatja ki a csomagot, így nem győződhettek meg annak valódiságáról, hanem el kellett fogadniuk a cég erről kiadott igazolását. Egyúttal az ügyfelek a megállapodásban megbízták a céget, hogy kereskedjen a gyémánttőzsdén a pénzükkel.
A drágakövek a rendőrségi gyanú szerint nem értek annyit, amennyiért eladták az ügyfeleknek. Összesen másfél milliárd forintot adtak a cégnek az ügyfelek, és akkori becslés szerint a gyémántok ennek körülbelül a 20-30 százalékát érték. Ekkora összegre viszont a Blikk 2004-es információi szerint nem volt fedezete a cégnek.
A rendőrségi ügy 2004 novemberében indult, amikor a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feljelentette a céget jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt. És azóta is tart, mint azt a Fővárosi Törvényszéktől megtudtuk.
A törvényszék azt válaszolta a hvg.hu kérdésére, hogy jelenleg is folyamatban van a csalás miatti büntetőeljárás a cég vezérigazgatója, T. János és társa ellen. Konkrétan még zajlik a bizonyítási eljárás. Az ügyben a nyomozati irat 53 kötet, 44 ezer oldal, melynek mellékletei további 40 ezer oldalt tesznek ki.
A bíróság az ügyben eddig közel 40 tárgyalási napot tartott. A szerteágazó bizonyítás során a vádlottak meghallgatását követően tanúkihallgatásokkal, majd szakértői bizonyítással folytatódott az eljárás. A büntetőügyben 700 tanú van. A szakértői bizonyítás bevonása a színes gyémántok értéke és forgalmazása, valamint a cég könyvelése és gazdasági ügyvitele tekintetében történt – írta válaszában a Fővárosi Törvényszék.
Azt nem tudjuk, most hol tartózkodik a cégvezér, 2004-ben az ügyészség nem látott elég bizonyítékot az előzetes letartóztatásra. Az ügy csak 2010-re jutott el oda, hogy a Fővárosi Főügyészség vádat emelt a DT Diamond Zrt. két vezetője, T. János és K. Tamás ellen minősített csalás miatt. A vádirat szerint előbbi 626 rendbeli, míg társa 179 rendbeli csalást követett el, csaknem kétmilliárd forint kárösszegben – írta az ügyről a Magyar Hírlap 2010-ben.
Az érdekes az, hogy miután kibukott az ügy, 2004-ben eladták a céget K. Tamásnak, aki folytatta az egészet, sőt visszakérte a köveket, hogy külföldön értékesítse azokat. A legtöbb ügyfél a pénzét és a köveit sem látta viszont.
Forrás: hvg.hu
Aranycenter kiegészítés:
Folyamatosan hívom fel az ügyfeleim, olvasóim figyelmét a vásárolt arany megfelelő kiválasztására, minőségi ellenőrzésére. Megjelent a hamisított fizikai arany is, szóval nagyon oda kell kell figyelni, hogy mit és hol vásárolunk.
A másik érdekessége az ügynek, hogy a magyar igazságszolgáltatás hogyan működik. Nevetséges, hogy egy ilyen egyértelmű ügyben 10 év alatt nem születik ítélet!