Az arany évezredek óta különleges helyet foglal el az emberiség történetében. De hogyan is kezdődött és milyen lehet az arany jövője?
Az arany kitermelése kezdetekben a folyók hordalékából történt, már a kőkor embere is mosta az aranyat. Az ókori Rómában már nagyüzemi kitermelést alkalmaztak, irányított vízfolyások segítségével tárták fel az ércteléreket. Aztán a középkorban már elkezdődött az arany bányászata, mélyen a felszín alatt lévő járatokban is bányászták a legnemesebb fémet. A 15. században Európa egyik jelentős bányája volt a magyar Körmöcbánya. Ma már az aranyat nagyrészt külszíni fejtéssel bányásszák, mint amilyen a nevadai Goldstrike aranybánya.
2006-ig a Dél-afrikai Köztársaság volt a világ vezető arany kitermelője, de azóta számos ország már megelőzte. A világ aranytermelésének 11 százalékát 2020-ban Kína, 10 százalékát Ausztrália, 9 százalékát Oroszország, 6 százalékát az Egyesült Államok és 5 százalékát Kanada adta. Lássuk az adatokat tonnába:
A földben lévő készletek egyre jobban kifogynak, a kitermelésük egyre költségesebb. A tengerekben és az űrben hatalmas mennyiség található, de ezek kinyerésére nem rendelkezünk megfelelő módszerrel. A hulladékból visszanyerhető arany már ígéretesebb út, itt sok jó kezdeményezés van, amelyek már a környezetvédelmi szempontokra is figyelnek.
Mire használjuk az aranyat?
Az arany kivételes fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, ezek teszik alkalmassá például széleskörű ipari felhasználásra. Az elektronikai chipek egyik fontos anyaga, de hőtükrök, infravörös sugárzást visszaverő ablakok, kémlelőnyílások is készülnek belőle üveggel kombinálva.
Az orvostechnikai eszközöknél és a fogászatban is alkalmazzák az aranyat – régen is volt „aranyfoga” a gazdagoknak. A repülőgép- és űripar is hasznosítja. A legismertebb felhasználás évezredek óta az ékszeripar területe, de mindig fontos volt az arany szerepe értékálósága miatt a befektetéseknél is.
Az arany jövője
Azt, hogy hogyan alakul az arany jövője, nehéz lenne megmondani. Befektetési termék mindaddig kiemelt szerepet játszhat, amíg a benne megfogant hit élni fog. Az emberek elfogadják, tárolják és értéket tulajdonítanak neki, ez eddig elég volt, meglátjuk, hogy lesz-e változás ezen a téren. A kriptoeszközök látványosan nem képesek kiváltani, de még csak megszorongatni sem az aranyat.
Az egészségügyi, ipari és egyéb felhasználási területek köre csak bővülni fog, tehát az arany szerepe a jövőnkben biztosított, legfeljebb a hangsúlyok eltolódása történhet meg.
Az biztos, hogy arany fedezetű pénzrendszer már nem lesz, hiszen olyan mennyiségű pénzt kellene arannyal „lefedni”, ami már elképzelhetetlen. Inkább a digitális pénz eljövetelére és a készpénz megszűnésére kell felkészülnünk.
A jegybankok tartanak még kb. 10 százalékos mértékben arany tartalékot, azonban ennek a szerepe inkább csak szimbolikus, mivel valódi tartalék feladatot már nem tudna ellátni. Például 2021-ben 95 tonnára növelték a magyar aranytartalékot, de Surányi Györgynek vélhetően igaza van, amikor azt mondja, hogy ez az aranytartalék Magyarország két-három heti importját lenne csak képes fedezni, ami annyira csekély mérték, hogy érdemben nem jelentene segítséget.