Az arany egy misztikus anyag, amely végigkísérte az emberiség eddigi történelmét. De mire is kell nekünk az arany a XXI.században?
Az arany elsősorban ékszer és a gazdagság jelképe – évezredek óta. Már az ókor királyai és arisztokratái is ebben mérték a gazdagságukat, nem beszélve azokról az időkről, amikor még a pénz is aranyból volt. De mire való a jegybankok trezorjaiban tárolt nagy mennyiségű arany?
A jegybanki aranytartalék
Már Warren Buffett is megjegyezte, hogy mennyire értelmetlen dolog ez: egy csomó ember lemegy a föld mélyére aranyat bányászni, aztán messzire szállítják, feldolgozzák sok energiát felhasználva, majd ismét sok szállítást követően ismét eldugják a föld alá most már rúd formájában. Végül folyamatosan sok embert foglalkoztatnak ennek az aranynak az őrzésével. Soha senki sem fogja használni semmire, sőt, leginkább még csak nem is láthatja senki.
Mire való hát akkor a jegybankok arany tartaléka? Ha bajba kerül egy ország, akkor ennek az aranynak az eladásával a pénzrendszer nem menthető meg, a gazdasági életre pozitív hatást nem képes gyakorolni, csak egy szimbolikus „értéke” van: jelzi, hogy a jegybank tartaléka milyen komoly, nem csak devizákból áll. A jegybanki tartalék átlagos mértéke a legtöbb országban még a 10 százalékot sem éri el, (hazánkban 4 százalék), ami igazából tényleg semmire sem lenne elég, ha a bizalom eltűnne és csak az arannyal lehetne bármit kezdeni.
A pénz jövője biztosan nem az aranyhoz kötődik, az arany és a pénz jövőjéről itt olvashat.
A saját tartalék
Sokan vásárolják az aranyat magánszemélyek is, gondolom, hogy abban bízva, hogy ha a világunkban a legrosszabb „kimenetelek” valósulnak meg, akkor csak az aranynak lesz értéke. Külön kell kezelni azonban a papír és a fizikai arany befektetést, hiszen az előbbi csak az árfolyamnyereségről, míg a fizikai voltában birtokolt arany valóban a biztonsági tartalékról szól. Ez nem rossz gondolat, csak hát nem szabad túlzásokba esni.
Egy befektetői portfólió maximum 10 százaléka legyen aranyban és alapvetően hinnünk kell a világ fennmaradásában és működésében. Ekkor pedig a pénzünknek hozamot kell termelnie. A legtöbben azt megértik, hogy az arany nem a hozam termelésének a legjobb eszköze.(De ez egy külön történet, hogy milyen nyereségünk lehet az arany befektetésen…)
Marad az arany ékszer
A Földön valaha kibányászott arany 47 százaléka ékszer, 9 százaléka érme és medál, 37 százaléka pedig aranyrúd formájában született újjá a nem is olyan egyszerű feldolgozást követően. Tehát megállapíthatjuk, hogy ezekben az a közös, hogy egyik sem használható semmi emberiség számára hasznos és fontos dologra, pedig az arany egyébként kiválóan hasznosítható lenne. Elsősorban az elektronikai ipar ez a felhasználó, de a részesedése a kitermelt arany 6 százalékát éri csak el, pedig ez lenne a legjobb, leghasznosabb felhasználási mód.
Tehát az emberiség ott tart, mint sok ezer éve: az aranyat valamilyen misztikus célból tartja, különleges szerepet szán neki és majdnem hogy vallási fanatizmussal veszi körül. Még akkor is, amikor az arany már nem csak egy szűk elit privilégiuma, hanem bárki bemehet a boltba és vásárolhat aranyat. Sőt minden házas ember úján ott egy aranygyűrű, amely a végtelen folytonos kör szimbólumával a házasság örökké tartó, megbonthatatlan szilárdságát jelképezi.
Meddig lesz arany az arany?
Hát ez aztán a jó kérdés. Vásárolhatunk ma már bitcoint is, amely természetében kísértetiesen hasonlít az aranyra. A legnagyobb baja, hogy ékszerként sem használható, de a befektetési szerepe talán valóban vetekedhet idővel az aranyéval. Az arany értékét az adta, hogy kevés volt belőle. Ha a jegybankok, a meglévő tartalékokat kezelők egyszerre kezdenék el piacra dobni az aranyukat, akkor nagyon bezuhanna az arany ára és sok-sok idő kellene, hogy a régi fénye visszatérjen.
További részletek a befektetési tanfolyamon.…