A pénz kialakulása is érdekes történet, de most kezdjük a modern kor pénzügyeivel. Azt már előre leszögezhetjük, hogy többé nem lesz arany fedezetű pénzrendszer.
Európában 1661-ben Svédországban adták ki az első papír bankjegyet, majd később ugyanitt alakult ki a földrész első központi bankja, a máig működő Riksbank. Ez az évszázad volt a bankok felvirágzásának, elterjedésének az időszaka, egyben az angol bankok központi szerepének kialakulása is ekkor zajlott. Angliában vezették be az aranystandard rendszert, ami azt szabályozta, hogy az adott ország saját pénze mögött azonos értékű aranyfedezetnek kellett állnia, és az egyes valuták árfolyamát is ehhez rögzítették. Vagyis ha 1 angol font negyed uncia aranynak felelt meg és ugyanennyi arany 5 amerikai dollárt ért, akkor 1 angol fontot 5 dollárra lehetett váltani. A rendszer biztosította, hogy a valutákat bármikor beválthatták aranyra, erre mégis ritkán került sor. A lényeg a bizalom megteremtése volt az új pénzrendszer iránt.
Az első világháborúban aztán minden felborult, beindultak a pénznyomdák, hogy a háborús kiadásokat fedezni tudják. Az aranyhoz rögzített árfolyamok rendszerét a háború után próbálták visszaállítani, de először a nagy gazdasági világválság, majd a második világháború ismét lehetetlenné tette ezt.
A Bretton Woods-i megállapodás
A háború pusztítása és a pénzrendszerek szétzilálódása után végül 1944-ben ültek össze a világ pénzügyi vezetői, hogy stabil alapot teremtsenek az egyre intenzívebben működő világgazdaságnak és nemzetközi kereskedelemnek. A konferenciának otthont adó birtokról elnevezett Bretton Woods-i rendszer alapját az a megállapodás jelentette, hogy az amerikai dollár és az arany közötti fix átváltási ráta (1 uncia arany = 35 dollár) lett az új pénzügyi rendszer alapja. Ekkor már csak a dollárt lehetett aranyra beváltani, az egyes országok valutáit pedig ehhez a dollárhoz kötötték.
A Bretton Woods-i rendszernek végül többek között a vietnámi háború vetett véget, ugyanis Richard Nixon elnök 1971-ben először felfüggesztette, majd az olajválság hatására két évvel később beszüntette a dollár aranyra való átváltásának lehetőségét. Ismét egy háborút kellett a pénzpumpa segítségével finanszírozni…
Ettől kezdve minden ország saját fedezetlen pénzt használt és saját monetáris politikát alakított ki. Ekkor már a pénzek mögött nincs valódi fizikai érték: csak a bizalmon múlik, hogy elfogadjuk azokat. Az arany a hetvenes évektől elsősorban befektetési eszközzé vált, míg a jegybankok aranykészlete tartalékeszközként szerepel. A modern gazdaságok, a globalizálódó világkereskedelem olyan mértékű pénzforgalommal jár, amelyet már arany vagy bármilyen ritka anyag (érték) fedezetével nem lehet biztosítani.
Az aranytartalék szerepe mára már nem jelentős, inkább csak szimbólikus. Az átlagos mérték a jegybanki tartalék 10 százaléka, (hazánkban 4 százalék), ami igazából semmire sem lenne elég, ha eljönne az a világ, amikor a bizalom eltűnik és csak az arannyal lehetne bármit kezdeni (vásárolni, fedezni).
A XXI.század pénze
A 2008-as gazdasági világválság aztán ismét jelentős változásokat hozott. A jegybankok és az államok vezetése a nagy világgazdasági válság idején még hitt a szabad versenyben, évekig nem avatkoztak be az omladozó gazdaság talpra állításába. 2008-ban már egyértelmű volt, hogy a jegybankoknak lépniük kell a pénzrendszer megvédése érdekében és jöttek a kötvényvásárlási (QE) programok: likviditást kellett teremteni a bemerevedett pénzpiacokon, meg kellett védeni a pénzbe vetett hitet. Az ekkor hozott intézkedések is sok lufit teremtettek (pl. a tőzsdén és ingatlanpiacokon), de a covid időszak hasonló jegybanki intézkedései már méretében nagyobb és a kormányzati segélyekkel, pénzköltésekkel együtt túlzó pénzkibocsátást hoztak, ami jelentős inflációs gondokhoz vezetett.
A fenti két esemény ismét megmutatta, hogy a felelőtlen és kapzsi politikusok által vezetett gazdaságok milyen mértékben tudnak a pénzteremtés veszélyes útjára tévedni – veszélyeztetve ezzel a tömegek létbiztonságát. Reméljük, hogy most még sikerül a szakadék széléről vissza táncolni és a pénzrendszerek többlet likviditását kivonni a reálszférából. A pénzügyi világ eszméletlen pénztöbblete így is hatalmas gondot fog jelenteni egyszer – reméljük, hogy csak a távoli jövőben.
A pénz egyértelműen hitelpénz, de már nem olyan egyértelmű a kettős bankrendszer léte és működése amikor a jegybankok közvetlenül hiteleznek, az állam pedig csak úgy szórja a milliárdokat. A gazdasági élet minden szereplője totál el van adósodva, így egyszer majd egy ilyen jellegű adósság válsággal is szembe kell néznünk.
A digitális pénz korszaka
A jövő mindig bizonytalan. Azt látjuk, hogy a legtöbb jegybank nagy erőkkel dolgozik egy biztonságos (blockchain alapú) digitális pénz létrehozásán, amelyet aztán fokozatosan be is vezetnének idővel a mai „csak” elektronikus pénz (és főleg a készpénz) lecserélése érdekében.
Ez az új pénzrendszer teljesen más lesz, mint a mostani, hiszen a forgalomban lévő pénz mennyisége sokkal könnyebben szabályozható, ha a rendszerből kikerül a készpénz, valamint az állami beavatkozás, finanszírozás, segélyezés és bármi mechanizmusa is egyszerűbbé válik. Például minden állampolgárnak lesz egy ingyenes számlája, amelyre időnként pénzt kaphat, amelyet csak előre meghatározott céllal és időtartam alatt költhet el. A bankok elveszthetik a pénzforgalmazásban ma még meglévő jelentős szerepüket, maradnak hitelező és megtakarításokat intéző szervezetek.
Ez az új pénzrendszer hatalmas lehetőség és veszély is lesz egyben, mint a hadászatban az atom. Lehet nagyon jó célokra, a társadalmak felvirágoztatására is használni, de a diktatúrák új játékszereként hatalmas gazdasági kockázatot is jelenthet majd.
További ismeretek és érdekességek a Befektetői tanfolyamon….