Több mint 7 százalékkal drágult az arany az év elejétől, milyen tényezők határozzák meg a nemesfém ármozgását?
Európában kulcsfontosságú parlamenti választásokat tartanak az idén, Hollandiában, Franciaországban és Németországban, melyeknek kérdéses a végeredménye, ezért rövid távon az aranykereslet fennmaradására lehet számítani.
Szakértők szerint a Brexittel és Donald Trump amerikai elnök intézkedéseivel kapcsolatos bizonytalanságok is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy sok befektető a menedéknek számító aranyba teszi át pénzét.
Különösen a fizikai aranyba fektető, tőzsdén jegyzett befektetési alapok (ETF-ek) vásároltak tavaly sok aranyat, 532 tonnát, ami 2009 óta nem látott mennyiséget jelent. Az ETF-knek köszönhető, hogy az aranykereslet 2016-ban 2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi 4309 tonnás szintet.
Juhász Gergely, az árupiaci befektetésekkel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt. vezérigazgatója szerint az arany iránti keresletet 2017-ben több tényező is fenntarthatja, az egyik ok a politikai kockázat, ami világszerte növekszik. Továbbra is bizonytalanságot jelent, hogy Nagy-Britanniának el kell kezdenie az EU-ból való kilépésével kapcsolatos tárgyalásokat, és a piac úgy érzi, nagyobb az esélye a kemény Brexitnek.
Egyre többen tartanak a pénzük leértékelődésétől amiatt, hogy az évekig tartó alacsony infláció az idén több országban – például az Egyesült Államokban is – gyorsulhat.
Nem lehet tudni azt sem, mikor kerül sor a csúcson lévő részvénypiacok negatív korrekciójára. Fokozhatja az aranykeresletet, hogy a világ két legnagyobb aranyfogyasztó országa, India és Kína gazdaságának növekedési üteme az utóbbi időszak megtorpanásai után ismét gyorsulhat. Az ázsiai országokban az arany iránti igény szorosan együtt mozog a vagyon alakulásával, így, ha a növekedés miatt nő a szabadon elkölthető jövedelem, akkor abból több aranyat szoktak vásárolni.
Forrás: conclude.hu