Az arany olyan fém, amelyet nem lehet közönséges kémiai reakciókkal előállítani. Előállításához össze kell kötni 75 protont és 118 neutront, hogy egy atommag keletkezzen. Ez azonban csak nukleáris fúzióval történhet. Az ehhez szükséges energia pedig nincs meg olyan gyakran a világegyetemben sem.
Egy új kutatás fedezte fel, hogy a Kozmoszban – a Földet is beleértve – akkora mennyiségű arany volt, amelyet nem lehet megmagyarázni neuroncsillagok összeütközésével – ahogyan azt a tudomány eddig gondolta.
Honnan van az arany?
Léteznek ugyan más utak is, például a szupernovák robbanásai, de erejüket tekintve ennyi aranyat ezek sem produkálhatnak. Különben a szabályos szupernovák, amikor felrobbannak, néha fekete lyukakat hoznak létre, amelyek beszívják az aranyat.
„Biztosak vagyunk abban, hogy a neutronok és más elemek fúziója, amely potenciálisan adhat aranyat, nem ad magyarázatot a megfigyelt mennyiségre” – állítja Chiaki Kobayashi, a hartfordshire-i egyetem asztrofizikusa.
A korábbi kutatások pedig ezzel magyarázták. Arról sincsenek adatok, hogy milyen gyakran ütköznek az apró neutroncsillagok, de biztos, hogy ritkán, a jelenséget a tudósok mindössze egyszer tudták eddig megfigyelni.
„Nem ez az első kutatás, amely szerint a neutroncsillagok ütközése nem adhat annyi aranyat, amennyit a világegyetem tartalmaz – állapította meg Ian Roederer, a michigani egyetem asztrofizikusa – de Kobayashi és kollégái tanulmánya széleskörű. Megvizsgáltak rengeteg adatot, modellezték, hogyan működnek, fejlődnek a galaxisok”.
„Valami van odakint, ami aranyat csinál, amit a tudomány nem ismer. Az is lehet, hogy a neutron csillagok ütközése sokkal több aranyat ad, mint amennyit a létező modellek mutatnak. Az asztrofizikusoknak mindkét esetben még sokat kell dolgozniuk addig, amíg meg tudják mondani, honnan jön ez az arany” – mondta végül Kobayashi a Business Insidernek.
Göbölyös N. László index blog