A központi jegybankok 2022 harmadik negyedévében globálisan 400 tonnát vásároltak a nemesfémből, miközben január és szeptember között összesen 670 tonnát.
A jegybanki aranykészletek nagysága elérte a 70-es évek közepének szintjét. Csak októberben 31 tonna aranyat vásároltak a központi bankok. Az USA, Oroszország és Kína a legnagyobb „arany hívők”, de nem közölnek pontos adatokat a tartalékaikról. A kínai és orosz bányákban évente 300-300 tonnás a kitermelés, az elérhető adatok szerint Peking idén eddig további 900 tonnát importált a nemesfémből, aztán mégis a kínai jegybank aranytartaléka (papíron) 2019 óta változatlan.
Arany a dollár alternatívája?
Annak ellenére, hogy az arany világpiaci ára idén 3 százalékot gyengült, a jegybankok értékálló lehetőségként tekintenek a nemesfémre a magas inflációs és volatilis piaci környezetben, ami nincs kitéve egyetlen lokális politikai-pénzügyi kockázatnak sem.
A fizikai arany vétele alternatíva azoknak a fejlődő országoknak, amelyek az importjukat és a külső adósságukat alapvetően dollárban finanszírozzák – államkötvény-kibocsátáson keresztül. A Federel Reserve kamatemelései fűtik a hozamokat és csökkentik az állampapírok értékét, ezért az aktuális Fed-politika mellett az értékőrző nemesfém egyre több kisebb jegybank számára lehetőség a dollárral szemben. Az aranyhalmozás egy másik oka – Oroszország szomszédságában – a nyugati szankciók megkerülése lehet. Miután az orosz jegybanki tartalék egy jelentős szeletét befagyasztották, az orosz bankokat lekapcsolták a nemzetközi fizetési rendszerről és szinte egyetlen központi bank sem tart rubelt devizatartalékként, a fizikai arany jó alternatíva, mint jegybanki tartalék és mint csereeszköz, a Moszkvával való üzletelésben. Például Törökországnak és Türkmenisztánnak is, akik jelenleg a legnagyobb aranyfelvásárlók között vannak.
Jelenleg az orosz arannyal tilos kereskedni Londonban, senki sem fér hozzá a moszkvai fizikai aranytartalékokhoz, amelyet hazai bányákból erősít Oroszország. Mivel az aranyvolumen változását és mozgását a kenyértörés óta nem jelenti be Moszkva, a csereügyletek sem nyomon követhetőek. Logisztikai szempontból bármennyire nehéz a fizikai fém mozgatása, a tranzakciók a nyugati országok digitális radarja alatt maradnak, ami hasznos Oroszország partnereinek is, például Törökországnak és Katarnak.
A World Gold Council becsült adatai szerint az idei évi nagy aranymozgásai mögött elsősorban ismeretlen vásárlók állnak. Az Economist cikke kiemelte, mindennek ellenére az amerikai dollár nemzetközi devizapiaci vezető szerepe nincs megingóban. A kínai jüan, az euró és a japán jen, de az arany sem kihívója a jegybanki tartalékvolumenek súlyában a zöldhasúnak. Az Oroszországot érintő nyugati szankciók egyik legfontosabb eleme a devizatartalékok egy részének befagyasztása volt, amely jelentősen korlátozta az orosz jegybank mozgásterét.
Sajnos a tisztánlátást nehezíti, hogy sok meghatározó központi bank hivatalosan nem, vagy csak jelentős csúszással teszi közzé az aranyvásárlásra vonatkozó adatait. Így a harmadik negyedév kiugró aggregált adata egyelőre csak egy becslés.
Forrás: Holdblog