Végső soron az arany is egy nyersanyag, amelynek az árát meghatározza a kitermelés költsége (is). Akkor érdemes kibányászni, ha az ára fedezi a már üzemelő aranybányák kitermelési költségét, és/vagy fedezni képes az új bánya beruházások megtérülését.
Azonban azt is látnunk kell, hogy az arany esetében ez az összefüggés jóval kevésbé érvényesül, mivel a múltban kibányászott arany mennyiségének csupán 1,6 %-a az éves kibányászott mennyiség. Az olaj esetében azonnali hiányt szülne az árak termelési költség alá hanyatlása, addig az aranynál marad ilyen esetben elegendő kínálat és a kitermelési költség nem azonnal, hanem csak hosszabb távon képes az árat és a kínálatot befolyásolni.
Az arany árát tehát elsősorban nem a kitermelési költség, hanem az infláció alakulása, a félelem és más gazdasági folyamatok alakítják.
Mikor menekülnek a befektetők aranyba?
Az elmúlt évtizedekben a gyorsuló infláció idején volt keresett az arany, hiszen védelmet nyújtva a papírpénzek leértékelődésével szemben. Az a venezuelai lakós, aki az elmúlt évek során aranyat vásárolt, mára sokkal jobb anyagi helyzetben van, mint, akik a pénzügyi összeomlásban az elértéktelenedő bolivárban tartották megtakarításaikat.
Jól teljesít az arany komolyabb gazdasági feszültségek, háborús helyzetek esetén is, hiszen ilyenkor is remek menekülő eszköz a befektetők számára.
Azt mondhatjuk, hogy általában 1 tonna kitermelésével 1 gramm arany nyerhető ki. A történelem során bányászott összes aranyat ha össze raknánk, akkor 166 500 tonna jó minőségű arany rudat kapnánk, amely négy részre osztható:
- ékszerek: az összes arany 50,5% -a,
- magánbefektetések: 18,7%,
- világ kormányainak tartalékai 17,4%,
- ipari felhasználás 13,4%.
Mennyi az arany kitermelési költsége?
2012-ben 1 uncia színarany átlagos előállítási költsége 727 dollár volt az aranybányászati iparban egyfajta átlagot tekintve. A fenti ábrán láthatjuk, hogy 2018-ban a legalacsonyabb költség mellett dolgozó bányák 425-564 dollárral számoltak egy uncia kitermelésére vetítve.
A közvetlenül a kitermeléshez társuló költségek:
- a munkabéreket,
- a felhasznált energia árát,
- felhasznált anyagok, mint acél, illetve különleges robbanóanyagok és cianidok,
- a kitermelő cégeket terhelő adók
De természetesen ezen felül még sok egyéb kiadás is hozzáadódik az arany költségeihez. Egy bánya hosszú távú üzemeltetése, nem csupán felszínre hozható unciákból áll, hanem a kinyerés, őrlés és finomítás is folyamatos költségvonzatokkal bír. A fel nem használt melléktermékek elszállítása, elhelyezése valamint a bányák 24 órás üzemeltetése mind az alapvető kitermelési költségeken felül értendő.
A világ 50 legnagyobb aranybányája adja a termelés 33,5%-át. Dél-Amerikában 6 db, Észak-Amerikában 12 db és Afrikában 16 db található a legnagyobb bányák közül.
Az átlagos kitermelési költségek az egyes régiókban az alábbiak szerint alakultak 2018-ban:
- Európa 669 USD
- Ázsia 824 USD
- Ausztrália 715 USD
- Dél-Amerika 710 USD
- Észak-Amerika 598 USD
- Afrika 957 USD
A jövő legfontosabb kérdése az, hogy hol milyen kitermelhető arany készletek vannak (ismert tartalék %-ban):
- Európa 2%
- Ázsia 18%
- Ausztrália 19%
- Dél-Amerika 9%
- Észak-Amerika 24%
- Afrika 28%
Bár a kitermelési költségek magasak, azért még mindig Afrikában találhatóak a legnagyobb készletek. Észak-Amerika, Kanada nem csak magas készletekkel, de jó kitermelési költség adatokkal is rendelkezik.